Legfrissebb híreink

Dorota Szelewa, Dorottya Szikra (2024). Fighting Gender Equality under the Pandemic. The Case of Polish and Hungarian Anti-Gender Equality and Anti-LGBTQ+ Policies under the COVID-19 Crisis

Szociológiai Intézet

Dorota Szelewa, Dorottya Szikra (2024). Fighting Gender Equality under the Pandemic. The Case of Polish and Hungarian Anti-Gender Equality and Anti-LGBTQ+ Policies under the COVID-19 Crisis. Partecipazione e conflitto, 17(2), 502-521, DOI Code: 10.1285/i20356609v17i2p502 (Q2)

 

Zombory, Máté (2024). Moral Universalism in the East: Anti-Fascist Humanism and the Memory of the Holocaust in Zoltán Fábri’s Film Late Season (1967).

Szociológiai Intézet

Zombory, M. (2024). Moral Universalism in the East: Anti-Fascist Humanism and the Memory of the Holocaust in Zoltán Fábri’s Film Late Season (1967). In A. Koch & S. Stach (Ed.), Holocaust Memory and the Cold War: Remembering across the Iron Curtain (pp. 201-222). Berlin, Boston: De Gruyter Oldenbourg. https://doi.org/10.1515/9783110672657-009

Koós Bálint, Tátrai Patrik, Gábriel Dóra (2024). A Magyarországra irányuló időskori vándorlás területi jellemzői – különös tekintettel a németek által előnyben részesített lakóhelyekre

Szociológiai Intézet

Koós Bálint, Tátrai Patrik, Gábriel Dóra (2024). A Magyarországra irányuló időskori vándorlás területi jellemzői – különös tekintettel a németek által előnyben részesített lakóhelyekre. Területi Statisztika 64. évf. 5. sz. 545–569. https://doi.org/10.15196/TS640501 (Q1)

 

Legújabb eredményeink

Vannak-e nyelvi jogaink?

2019. március 11.

Vizi Balázs (MTA TK Kisebbségkutató Intézet) írása a Mobilitás és befogadás a többnyelvű Európában (Mobility and Inclusion in Multilingual Europe - MIME) című kutatásról.

Milyen kihívásokat jelent a többnyelvűség az európai polgár számára?
Hogyan lehet egy modern, technológiailag fejlett és az országhatárokon átnyúlóan ezer szállal összekötött európai társadalomban előnyt kovácsolni a nyelvi és kulturális sokféleségből?
Mit jelent ez a kihívás a nyelvi jogok, a nyelvpolitikák tekintetében?
Milyen hatással van az európai integráció a nyelvi kisebbségekre?

Mitől jó egy iskola?

2019. március 7.
Neumann Eszter írása

Az iskola nem sziget című kutatásunkban olyan hátrányos helyzetű, roma és nem roma gyerekeket együtt oktató falusi és kisvárosi iskolákat kerestünk fel, amelyek sikeresek a társadalmi hátrányok leküzdésében. Nagyon fontos a szülők és a helyi társadalom támogatása! Ezekben az iskolákban a tanárok szakadatlan keresik a diákjaik számára legmegfelelőbb pedagógiai megoldásokat, és az iskola mögött egy támogató, helyi értelmiségi réteg áll. A gyerekekkel beszélgetve azt láttuk, hogy érték számukra a továbbtanulás. A továbbtanulás akkor válhat a jövőképük részévé, ha a helyi társadalomban a roma és a többségi közösségek között tartalmas, együttműködő kapcsolatok alakultak ki, és a gyerekek előtt állnak olyan helyi példaképek (például egy pedagógus vagy lelkész), akik a tanuláson keresztül törtek ki a szegény sorból. Aggasztó ugyanakkor, hogy a legjobb kistelepülési iskolákban is felgyorsult a jobb módú szülők elvándorlása, és emiatt a pedagógusok az iskola megszüntetésének fenyegetése mellett dolgoznak nap mint nap.