Legfrissebb híreink

A 2022. évi magyarországi országgyűlési választások nemzetiségi vonatkozásai, különös tekintettel a szlovén nemzetiségre

Kisebbségkutató Intézet

Megjelent Dobos Balázs Kovács Attilával (Inštitut za narodnostna vprašanja, Ljubljana) és Munda Hirnök Katalinnal (Inštitut za narodnostna vprašanja Ljubljana) közösen írott "Narodnostni vidiki parlamentarnih volitev na Madžarskem leta 2022 s posebnim ozirom na slovensko narodnost" (A 2022. évi magyarországi országgyűlési választások nemzetiségi vonatkozásai, különös tekintettel a szlovén nemzetiségre) c. cikke a ljubljanai RAZPRAVE IN GRADIVO: TREATISES AND DOCUMENTS: JOURNAL OF ETHNIC STUDIES Q2-es nyílt hozzáférésű folyóirat legújabb számában. A tanulmány elérhető ITT.

Felhívás: Alkotmányjogászok Negyedik Országos Vándorgyűlése és az Alkotmányjogot Oktatók Hetedik Találkozója (ALKOT#7)

Jogtudományi Intézet

Felhívás: A HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete (TK JTI) és a Magyar Alkotmányjogászok Egyesülete (MAE) 2024. augusztus 29-én és 30-án Újpesten, a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának társszervezésével megrendezi az Alkotmányjogászok Negyedik Országos Vándorgyűlését és egyben az Alkotmányjogot Oktatók Hetedik Találkozóját (ALKOT#7) amelyre várja az alkotmányjoggal oktatóként, kutatóként, vagy hivatásszerűen foglalkozó érdeklődők jelentkezését.

Legújabb eredményeink

Vannak-e nyelvi jogaink?

2019. március 11.

Vizi Balázs (MTA TK Kisebbségkutató Intézet) írása a Mobilitás és befogadás a többnyelvű Európában (Mobility and Inclusion in Multilingual Europe - MIME) című kutatásról.

Milyen kihívásokat jelent a többnyelvűség az európai polgár számára?
Hogyan lehet egy modern, technológiailag fejlett és az országhatárokon átnyúlóan ezer szállal összekötött európai társadalomban előnyt kovácsolni a nyelvi és kulturális sokféleségből?
Mit jelent ez a kihívás a nyelvi jogok, a nyelvpolitikák tekintetében?
Milyen hatással van az európai integráció a nyelvi kisebbségekre?

Mitől jó egy iskola?

2019. március 7.
Neumann Eszter írása

Az iskola nem sziget című kutatásunkban olyan hátrányos helyzetű, roma és nem roma gyerekeket együtt oktató falusi és kisvárosi iskolákat kerestünk fel, amelyek sikeresek a társadalmi hátrányok leküzdésében. Nagyon fontos a szülők és a helyi társadalom támogatása! Ezekben az iskolákban a tanárok szakadatlan keresik a diákjaik számára legmegfelelőbb pedagógiai megoldásokat, és az iskola mögött egy támogató, helyi értelmiségi réteg áll. A gyerekekkel beszélgetve azt láttuk, hogy érték számukra a továbbtanulás. A továbbtanulás akkor válhat a jövőképük részévé, ha a helyi társadalomban a roma és a többségi közösségek között tartalmas, együttműködő kapcsolatok alakultak ki, és a gyerekek előtt állnak olyan helyi példaképek (például egy pedagógus vagy lelkész), akik a tanuláson keresztül törtek ki a szegény sorból. Aggasztó ugyanakkor, hogy a legjobb kistelepülési iskolákban is felgyorsult a jobb módú szülők elvándorlása, és emiatt a pedagógusok az iskola megszüntetésének fenyegetése mellett dolgoznak nap mint nap.

A Mobilitás Kutatási Centrumról

2019. február 21.

Az amerikai álom azt a reményt fejezi ki, hogy a kedvezőtlen körülmények közé születőknek is megvan a lehetőségük arra, hogy saját erőfeszítéseik révén a társadalmi létrán felkapaszkodjanak. Ha a társadalmi egyenlőtlenségek nagyok is, az esélyek egyenlősége lehetővé teszi, hogy aki ma alul van, az holnapra fölemelkedjen, és fordítva. Az újabb nemzetközi eredmények ennek az álomnak a szertefoszlásáról tanúskodnak.