Legfrissebb híreink
Ádám Stefkovics, Fruzsina Albert, Anna Sára Ligeti, Beáta Dávid, Szilvia Rudas & Júlia Koltai (2024): Vaccination homophily in ego contact networks during the COVID‑19 pandemic
Ádám Stefkovics, Fruzsina Albert, Anna Sára Ligeti, Beáta Dávid, Szilvia Rudas & Júlia Koltai (2024): Vaccination homophily in ego contact networks during the COVID‑19 pandemic. Scientific Reports https://doi.org/10.1038/s41598-024-65986-2
Paksi Veronika – Tardos Katalin (2024). Professional networking in the field of social sciences
Paksi Veronika – Tardos Katalin (2024). Professional networking in the field of social sciences. Belvedere Meridionale vol. 36. no. 1. pp 43–54. https://doi.org/10.14232/belv.2024.1.3
Új publikációk: megjelent a Magyar Tudomány ifjúsági tematikus összeállítása
Az Érdektelenek-e a magyar fiatalok? Az ifjúsági társadalom szociológiai és politikatudományi megközelítéseiről című különszám Szabó Andrea, Intézetünk igazgatójának vendégszerkesztésében jelent meg.
Elindult a Szociológiai Intézetben futó Welfare Experiences ERC project első kutatási szakasza
A kutatással kapcsolatban további információk IDE KATTINTVA elérhetők.
A 2022. évi magyarországi országgyűlési választások nemzetiségi vonatkozásai, különös tekintettel a szlovén nemzetiségre
Megjelent Dobos Balázs Kovács Attilával (Inštitut za narodnostna vprašanja, Ljubljana) és Munda Hirnök Katalinnal (Inštitut za narodnostna vprašanja Ljubljana) közösen írott "Narodnostni vidiki parlamentarnih volitev na Madžarskem leta 2022 s posebnim ozirom na slovensko narodnost" (A 2022. évi magyarországi országgyűlési választások nemzetiségi vonatkozásai, különös tekintettel a szlovén nemzetiségre) c. cikke a ljubljanai RAZPRAVE IN GRADIVO: TREATISES AND DOCUMENTS: JOURNAL OF ETHNIC STUDIES Q2-es nyílt hozzáférésű folyóirat legújabb számában. A tanulmány elérhető ITT.
Jakab Andrást választották az Emberi Jogok Európai Bíróságának új bírójává
Jakab Andrást a TK Jogtudományi Intézet korábbi igazgatóját, jelenleg külsős kutatóját választották az Emberi Jogok Európai Bíróságának új bírójává
Gyakornoki helyet hirdet a Politikatudományi Intézet „Mi teszi a politikai vezetőket erőssé? A benyomásalkotás, a benyomáskeltés és az identitáspolitika” projektje
A kutatócsoport BA, MA és PhD képzésben résztvevő diákok jelentkezését várja.
ESS 11. adatfelvételi forduló adatai
A European Social Survey publikálta a 11. adatfelvételi forduló (2023/24) első, 11 országot magába foglaló adatait, köztük Magyarországéit, a TK több kutatójának köszönhetően.
Felhívás: Alkotmányjogászok Negyedik Országos Vándorgyűlése és az Alkotmányjogot Oktatók Hetedik Találkozója (ALKOT#7)
Felhívás: A HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete (TK JTI) és a Magyar Alkotmányjogászok Egyesülete (MAE) 2024. augusztus 29-én és 30-án Újpesten, a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának társszervezésével megrendezi az Alkotmányjogászok Negyedik Országos Vándorgyűlését és egyben az Alkotmányjogot Oktatók Hetedik Találkozóját (ALKOT#7) amelyre várja az alkotmányjoggal oktatóként, kutatóként, vagy hivatásszerűen foglalkozó érdeklődők jelentkezését.
Legújabb eredményeink
Vannak-e nyelvi jogaink?
2019. március 11.
Vizi Balázs (MTA TK Kisebbségkutató Intézet) írása a Mobilitás és befogadás a többnyelvű Európában (Mobility and Inclusion in Multilingual Europe - MIME) című kutatásról.
Milyen kihívásokat jelent a többnyelvűség az európai polgár számára?
Hogyan lehet egy modern, technológiailag fejlett és az országhatárokon átnyúlóan ezer szállal összekötött európai társadalomban előnyt kovácsolni a nyelvi és kulturális sokféleségből?
Mit jelent ez a kihívás a nyelvi jogok, a nyelvpolitikák tekintetében?
Milyen hatással van az európai integráció a nyelvi kisebbségekre?
Gyermektelenség vagy gyermekmentesség?
2019. március 7.
Szalma Ivett írása A fertilitással kapcsolatos ismeretek és az ismeretátadás hatékonysága című posztdoktori kutatásáról
Mitől jó egy iskola?
2019. március 7.
Neumann Eszter írása
Az iskola nem sziget című kutatásunkban olyan hátrányos helyzetű, roma és nem roma gyerekeket együtt oktató falusi és kisvárosi iskolákat kerestünk fel, amelyek sikeresek a társadalmi hátrányok leküzdésében. Nagyon fontos a szülők és a helyi társadalom támogatása! Ezekben az iskolákban a tanárok szakadatlan keresik a diákjaik számára legmegfelelőbb pedagógiai megoldásokat, és az iskola mögött egy támogató, helyi értelmiségi réteg áll. A gyerekekkel beszélgetve azt láttuk, hogy érték számukra a továbbtanulás. A továbbtanulás akkor válhat a jövőképük részévé, ha a helyi társadalomban a roma és a többségi közösségek között tartalmas, együttműködő kapcsolatok alakultak ki, és a gyerekek előtt állnak olyan helyi példaképek (például egy pedagógus vagy lelkész), akik a tanuláson keresztül törtek ki a szegény sorból. Aggasztó ugyanakkor, hogy a legjobb kistelepülési iskolákban is felgyorsult a jobb módú szülők elvándorlása, és emiatt a pedagógusok az iskola megszüntetésének fenyegetése mellett dolgoznak nap mint nap.
Etnobiznisz vagy képviselet? A kisebbségi választásokról
2019. március 6.
Dobos Balázs írása A személyi elvű autonómiák belső dinamikája Közép- és Délkelet-Európában: öt ország összehasonlító elemzése (2015–2019) című kutatásról
Büntetőjogi válaszok a modern technológiai kihívásokra
2019. március 4.
Mezei Kitti írása A modern technológiák kihívásai a bűnügyi tudományokban című kutatásáról
Informális kommunikáció és hálózatkutatás okosórák segítségével
2019. február 26.
Gulyás Attila írása az EVILTONGUE projektről
A dohányzási tilalom bevezetésének hatása az újszülöttek egészségére
2019. február 25.
Hajdu Tamás (MTA KRTK) és Hajdu Gábor (MTA TK SZI) írása kutatási eredményeikről
A kék-arany zászló mint a székely identitáspolitikai törekvések jelképe
2019. február 25.
Patakfalvi-Czirják Ágnes írása a kutatásáról
A jogosultság-kultúra hiánya a közép-európai jogi kultúrákban. Mítosz vagy valóság?
A Mobilitás Kutatási Centrumról
2019. február 21.
Az amerikai álom azt a reményt fejezi ki, hogy a kedvezőtlen körülmények közé születőknek is megvan a lehetőségük arra, hogy saját erőfeszítéseik révén a társadalmi létrán felkapaszkodjanak. Ha a társadalmi egyenlőtlenségek nagyok is, az esélyek egyenlősége lehetővé teszi, hogy aki ma alul van, az holnapra fölemelkedjen, és fordítva. Az újabb nemzetközi eredmények ennek az álomnak a szertefoszlásáról tanúskodnak.