Az Intersections. East European Journal of Society and Politics az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont által alapított és kiadott nemzetközi, szabad hozzáférésű, lektorált társadalomtudományi folyóirat, amely 2014 januárja óra jelenik még negyedévente. Célja, hogy a Társadalomtudományi Kutatóközpont interdiszciplináris jellegének megfelelően különböző társadalomtudományi területekről, elsősorban a politikatudomány, szociológia, jog és az antropológia területéről közöljön írásokat. Fókusza elsősorban a közép-kelet-európai régióra irányul, ezen túlmenően a komparatív megközelítést szorgalmazza a régión belül valamint globális vonatkozásban is. A folyóiratot három év után a legtöbb nemzetközi folyóirat adtbázis, köztük Scopus, CEEOL, ERIH and Google Scholar, ProQuest Sociological Abstracts, EBSCO, JSTOR, Web of Science Emerging Sources Citation Index, Index Copernicus, DOAJ jegyzi.
A Politikatudományi Szemle 1992-es alapítása óta szolgál a hazai politikatudomány egyetlen fórumaként. A Szemle kettős anonim referensi rendszerben a politikatudomány minden területéről közöl tanulmányokat, ha azok megfelelnek a tudományos publikációkkal szemben támasztható formai feltételeknek, és eredeti elméleti vagy empirikus kutatási eredményeket tartalmaznak. Az alapításától kezdve az MTA által finanszírozott Politikatudományi Szemle főszerkesztője hagyományosan a TK PTI főmunkatársa, vagy a TK PTI igazgatója.
A Szemle komoly nemzeti értéket képvisel, mert a társadalomtudományi folyóiratok közül szinte egyedüliként papír alapon és online formában is megjelenik, ezáltal őrzi és fejleszti a magyar nyelvű politikatudomány szókincsét. Egy számnyi csúszással minden érdeklődő pdf formában is letöltheti az előző lapszám cikkeit a honlapról. A honlap a TK PTI saját weblapjáról és önállóan is elérhető.
Az Állam- és Jogtudomány 1957-ben indult (eredetileg Állam- és Jogtudományi Intézet Értesítője címmel; jelenlegi címét 1962 óta viseli). Az évente négy számban megjelenő folyóirat az akadémiai doktori eljárás szempontjából a magyar folyóiratok számára meghatározott legjobb minősítéssel rendelkezik. A lap szerkesztőbizottsának tagjai – fekérés alapján – az MTA jogász tagjai, valamint a Magyarországon működő jogi karok dékánjai. A folyóirathoz közlésre benyújtott tanulmányokról 'double blind peer-review' folyamat révén dönt a szerkesztőség (vagyis a kéziratok tudományos lektorálása során a szerzők és az értékelést végző lektorok számára egymás személyazonossága kölcsönösen titokban marad); minden kézirathoz két lektortól szerezve be véleményt.
A folyóirat fórumot biztosít az állam- és jogtudományi alapkutatások eredményeinek közlésére – hazánkban egyedülálló módon hosszabb, akár a 2 szerzői ív terjedelmet is elérő – tanulmányok formájában, ezen kívül könyvrecenziók is helyet kapnak a lapban (közelmúltban megjelent hazai és külföldi tudományos művekről).
A lap hagyományos formában (papíralapon) és elektronikusan is megjelenik; a szerzők a művük közzétételének, illetve más számára való átengedésének kizárólagos jogait átruházza a TK Jogtudományi Intézetére.
Az Acta Juridica Hungarica c. folyóiratot 1959-ben a Magyar Tudományos Akadémia alapította Acta Juridica néven a hazai jogtudományi kutatások eredményeinek külföldi megismertetésére. 1989-ig négy nyelven (angol, francia, német és orosz) közölt tanulmányokat, recenziókat. 1990-től a folyóirat neve Acta Juridica Hungarica – Hungarian Journal of Legal Studies, és a közlés nyelve kizárólag angol. A folyóirat a 2013-as év végéig a Magyar Tudományos Akadémia Gazdaság- és Jogtudományok Osztályának, míg 2014-től a Társadalomtudományi Kutatóközpont kiadványa. A folyóiratot az Akadémiai Kiadó adja ki.
A negyedévente megjelenő lap fórumot biztosít hazai és külföldi szerzők számára jogtudományi kutatásaik angol nyelvű közzétételére, és tudományosan megalapozott szemlékben ismerteti a jogrendszer változásait, és az újabban megjelent jelentős idegen nyelvű kötetekről is recenziókat közöl. A lap a társadalomtudományok terén tevékenykedő kutatók és gyakorlati szakemberek nemzetközi szinten is jegyzett, legmagasabb hazai, ’A’ kategóriájú folyóirata, amely eredeti (még nem publikált) tanulmányokat fogad be. A szerkesztőség a beérkezett tanulmányokat két bírálónak adja ki anonim szakmai lektorálásra, majd befogadás esetén kiadói szerződést köt a szerzővel, és anyanyelvi lektor segítségét veszi igénybe a szöveg nyelvi tökéletesítésében. A tanulmányok általában egy ív (40.000 leütés) terjedelműek.
A Kiadó kötelezettséget vállal, hogy kétéves embargó után minden tanulmány szabadon letölthető (open access).
A Socio.hu Társadalomtudományi Szemle a Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézet online lektorált (double-blind peer-reviewed) folyóirata. A szerkesztőség tagjai a TK Szociológiai Intézet munkatársai, a szerkesztőbizottság tagjai hazai és külföldi egyetemek magyar professzorai.
A folyóirat célja eredeti tudományos munka alapján készült társadalomtudományos (elsősorban szociológiai) tanulmányok közlése. A folyóirat emellett megjelentet doktori téziseket, könyvrecenziókat, konferencia-beszámolókat, vitacikkeket, tudományos igényű filmkritikákat és tudományos cikkek szakfordításait is. Évente négyszer jelenik meg magyar nyelven, évi egy angol nyelvű különszámmal.
A szerkesztők feladata a tanulmányok menedzselése, amely jelenti a lektorok kiválasztását, a tanulmányok anonimizálását, a lektorokkal és szerzőkkel való kapcsolattartást. A szerkesztőség feladata a szövegek szerkesztése, az online felületen való megjelenésre való előkészítése, publikálása, a honlap karbantartása és a disszemináció is.
A folyóirat, összhangban az MTA szabad hozzáférést segítő célkitűzéseivel, open access formában működik. Az interneten bárki számára ingyenesen elérhető publikációs forma a széles olvasóközönség megcélzását is elősegíti. A minél szélesebb nyilvánosság elérése érdekében a socio.hu saját Facebook oldalán keresztül is informálja a potenciális olvasóközönséget a folyóirat legfontosabb eseményeiről (több, mint 1000 követő). A folyóirat honlapjának látogatottsága folyamatosan nő, 2018-ban ez mintegy 5000 felhasználót és 20.000 oldalmegtekintést jelentett, 60% Magyarországról, 40% a világ más országaiból.
A folyóiratot az MTMT és a Matarka indexeli, és a REAL archiválja. Folyamatosan töltjük fel a folyóirat számait a CEEOL adatbázisába, és áttértünk az Open Journal System keretében való megjelenésre.
A folyóirat tanulmányai DOI (Digital Object Identifier) azonosítót kapnak.
Regio. Kisebbség Kultúra Politika Társadalom folyóirat
A negyedévenként megjelenő elektronikus tudományos folyóirat, az összehasonlító régió-, társadalom- és kultúrakutatás orgánuma, amelyet a nemzeti és a kisebbségi kérdés tanulmányozásán keresztül jelenít meg. A lap fontos feladatának tekinti a kortárs, nemzetközi (társadalom)elméleti viták, valamint a magyar nyelven még nem elérhető, alapműnek számító írások tanulságainak közvetítését a hazai olvasók felé.
A szerkesztés során a kettős anonim lektorálási (peer review) rendszer alkalmazzuk, amely komoly átdolgozásokat, szakmai vitákat generál, ugyanakkor növekszik az el nem fogadott vagy át nem dolgozott írások száma is. Ez nemcsak a REGIO-t megjelentető intézet számára, hanem a szakterületnek is egy olyan külső szakmai szűrőt jelent, amely az elmúlt évekig nemigen működött rendszeresen a szakterületen, és ha volt is, felemás módon dokumentálták. (A REGIO hoz hasonló tematikájú hazai és külföldi magyar lapoknál tudomásunk szerint nem működik dokumentálható peer review rendszer.)
A lap mint szakmai műhely a folyamatos rendszerességgel működő szerkesztőségi megbeszélésekre és a blokkfelelősökkel, szerzőkkel folytatott párbeszédre épül. Ez egyben multidiszciplináris diszkusszió is, hiszen a szerzői és szerkesztői kört politológusok, szociológusok, történészek, filológusok, jogászok, etnográfusok, geográfusok alkotják. Terveink között szerepel ugyanakkor a szerkesztőségi munka aktívabbá tétele, és egyfajta tanácsadó funkcióval szerkesztőségi bizottság létrehozása is.
Az internetes figyelem folyamatos, tudatosan törekszünk arra, hogy a felsőoktatásban is használható írásokat publikáljunk. Ennek eredménye a látogatottsági adatokban és az MTMT idézettségi statisztikáiban ragadható meg (évente több mint 11.000-szer tekintették meg cikkeinket).