Az ELTE TK Jogtudományi Kutatóintézetből, az ELTE TK Kisebbségkutató Intézetből, az ELTE TK Politikatudományi Kutatóintézetből és az ELTE TK Szociológiai Kutatóintézetből álló ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont (ELTE TK) alaptevékenysége elméleti, empirikus és összehasonlító kutatások folytatása a jogtudomány, a kisebbségkutatás, a politikatudomány és a szociológia területén. Az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont e területeken alapkutatásokat, alkalmazott és összehasonlító kutatásokat is végez, és tudományos munkáját szakmailag önállóan, politikai befolyástól függetlenül végzi.

Az ELTE TK intézetei, kutatócsoportjai, kutatási centrumai és egyéb egységei

Az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont:

• megteremti és ápolja a kutatások hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerét;
• elősegíti a magyar jogtudomány, kisebbségkutatás, politikatudomány és szociológia területén végzett kutatások jelenlétét a tudományág nemzetközi életében;
• együttműködik hazai és külföldi tudományos műhelyekkel, velük közös kutatásokat folytat;
• közreműködik hazai és külföldi doktoranduszok, ösztöndíjasok továbbképzésében;
• kutatási dokumentációt és szakterületéhez kapcsolódó adatbázisokat épít, amelyet a tudományos közösség és a szélesebb nyilvánosság számára hozzáférhetővé tesz interneten vagy nyomtatott formában.

A kutatóközpont és intézetei a kutatási alaptevékenység körében kiemelten foglalkoznak a következő tudományterületekkel és kutatási feladatokkal:

A jogtudomány területén:

• jogtudományi kutatások folytatása elsősorban az alkotmányjog, a bűnügyi tudományok, a civilisztika, az emberi jogok, az európai jog, a jogelmélet, a közigazgatási jog, valamint a nemzetközi köz- és magánjog területén;
• reflektálás a hagyományos jogágak mellett bizonyos, a tudományos és technikai haladás nyomán jelentkező jogi problémákra;
• közreműködés a hazai és nemzetközi jogalkotási feladatok megoldásában;
• együttműködés jogalkalmazási tevékenységet végző hazai és nemzetközi intézményekkel;
• a hazai, a külföldi és a nemzetközi joggyakorlat, valamint a jelentősebb jogvédő intézmények tevékenységének figyelemmel kísérése, a vizsgált területeket meghatározó tendenciák feltárása és értelmezése;
• átfogó és összefoglaló jogtudományi munkák (lexikon, enciklopédia, nemzeti jogi bibliográfia stb.) készítése és közreadása;
• szakemberképzés és szaktanácsadás, szakvélemények készítése;
• a polgárok jogtudatának fejlesztése, jogi ismeretek terjesztése.

Az etnikai-nemzeti kisebbségkutatás területén:

• a magyarországi és európai nemzeti-etnikai kisebbségek – különösen a romák – közösségi jellemzőinek és társadalmi helyzetének feltárása, társadalomtudományi fogalmakkal való meghatározása, társadalomszerkezeti hatásainak vizsgálata, e célokból új módszertanok és értelmezési modellek kidolgozása;
• a közép-európai integrációs folyamatok, etnopolitikai modellek, valamint a kisebbségek jogi helyzetének összehasonlító elemzése;
• a magyarországi nemzeti, etnikai kisebbségek és a kisebbségi magyar közösségek demográfiai, gazdasági, politikai, és kulturális helyzete alakulásának történelemtudományi kutatása;
• a Magyarországot érintő migrációs folyamatok társadalmi hatásának és a migráns csoportok társadalmi helyzetének vizsgálata;
• az identitáskonstrukciók: az európai, nemzeti, lokális identitások tartalmi és formai változásainak elemzése;
• a közép-európai és a magyarországi zsidóság kutatásához szükséges judaisztikai (nyelvi, filológiai) alapkutatások.

A politikatudomány területén:

• választáskutatás, politikai magatartás és politikai részvétel;
• pártkutatás, pártok és civil társadalom, pártok és állam viszonya;
• politikai kommunikáció és médiakutatás;
• politikai vezetés és hatalmi elitek, a politikai vezetők és a kormány- és köztisztviselők viszonyának kutatása;
• társadalmi és politikai értékek hazai és európai változásainak kutatása;
• a kormányzás és közpolitika (governance) új módjainak, nemzeti és európai szintű intézményi változásainak kutatása;
• a kormányzati teljesítmény mérése, értékelése és a demokratikus visszacsatolás kutatása;
• a magyar politikai és kormányzati rendszer, pártrendszer, a hatalommegosztás hazai intézményrendszerének tudományos kutatása;
• az EU integráció és globalizáció s annak hatásának vizsgálata a hazai kormányzati rendszerre;
• piac és állam viszonya, politikai gazdaságtani kutatások;
• az empirikus, normatív és analitikus demokráciaelméletek és politikaelmélet; állam és civil társadalom viszonyának kutatása; 
• a közhatalom delegálásának és az ellenőrzési folyamatoknak a kutatása;
• a magyar politika meghatározó tendenciáinak leírása és értelmezése, valamint az ehhez szükséges tudományos eszköztár gazdagítása.

A szociológia területén:

• a társadalmi egyenlőtlenségek, a piac és újraelosztás rendszerének és az esélyegyenlőségnek a kutatása;
• a hatalom és társadalmi rétegződés, az elitek és intézményeinek a kutatása;
• a család, a nemi egyenlőtlenségek, a kisebbségek, a migránsok, az öregedő társadalom, a fiatalok, a szegénység, a szociálpolitika társadalmi meghatározottságainak a kutatása;
• a szervezetek, a munka világának a kutatása;
• érték-, kultúra- és tudásszociológiai kutatások folytatása;
• környezet-, ökológiai- és éghajlat-változási folyamatok, a fenntarthatóság és azok társadalmi összefüggéseinek a kutatása;
• a helyi társadalom, a helyi hatalom és a helyi kormányzás kutatása;
• a fejlesztési politikák, az EU fejlesztéspolitikája és a projektesítés társadalmi következményeinek a kutatása;
• a társadalom átrendeződő térszerkezetének, a város- és vidékfejlesztés, a vidéki és városi társadalmi változások és versenyképesség kutatása;
• kutatások folytatása a nemzetközi vagy kultúraközi empirikus összehasonlítás elméletének és módszertanának területén;
• a közép- és kelet-európai integráció és a szélesebb nemzetközi hatások magyar társadalmat érintő kérdéseinek kutatása.

Az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatási feladataihoz kapcsolódó egyéb feladatok:

• tevékenységével összefüggésben tudományos, szak- és ismeretterjesztő kiadványokat jelentet meg;
• segíti a tudomány magyar nyelven való művelését;
• együttműködik hazai kutatóhelyekkel, velük közös kutatásokat folytat; kapcsolatokat tart fenn és létesít más országok tudományos intézményeivel, nemzetközi tudományos társaságokkal; elősegíti a magyar társadalomtudomány (jogtudomány, kisebbségkutatás, politikatudomány és szociológia) területén végzett kutatások jelenlétét a nemzetközi tudományos életben;
• hazai és nemzetközi tudományos programokat és konferenciákat szervez, pályázatokat ír ki;
• szorgalmazza és segíti a tudományos kutatások eredményeinek társadalmi és gazdasági hasznosítását;
• a felsőoktatási intézményekkel együttműködve részt vesz az oktatómunkában, közös kutatási, képzési és továbbképzési feladatokat lát el;
• szakkönyvtárat működtet.