2019. március 20.
Kisfalusi Dorottya írása
A gyerekek és fiatalok iskolai közérzetét és tanulmányi eredményét jelentős mértékben befolyásolja társas környezetük. Miközben az osztálytársakkal kialakított jó kapcsolat, a támogató légkör kedvező hatást gyakorolhat a tanulók iskolai eredményeire, valamint szociális és pszichológiai fejlődésükre, a kirekesztő, ellenséges közösség ezzel ellentétes hatást érhet el. Az MTA TK CSS – RECENS Kutatócsoport Versengés és negatív hálózatok című, a Lendület program keretében megvalósított kutatásában általános és középiskolai tanulók egymás közötti kapcsolatait térképeztük fel. Kutatásunkban a diákok közötti pozitív kapcsolatok (pl. barátság, népszerűség) vizsgálatát kiegészítettük a negatív kapcsolatok (pl. kirekesztés, bántalmazás) vizsgálatával is.
Az utóbbi években hazánkban is egyre nagyobb figyelem hárult az iskolai agresszió és bántalmazás jelenségére. A külföldi szakirodalomban bullying néven ismert jelenség olyan ismétlődő, rosszindulatú cselekvés, melyet egy vagy több fiatal követ el egy áldozattal szemben, aki nem képes megvédeni magát. Az agresszív viselkedésnek és megfélemlítésnek több formája ismert, a közvetett kapcsolati manipulációktól (pl. rosszindulatú pletykálkodás, kiközösítés) az internetes zaklatáson (cyberbullying) keresztül a nyílt fizikai vagy verbális erőszakig. A bántalmazás nyílt formái gyakran könnyen megfigyelhetőek a tanárok számára is, azonban a bántalmazás rejtettebb formái a kívülállók számára nehezebben észlelhetőek.
Az iskolai bántalmazásnak számtalan negatív következménye van az áldozatokra nézve. Az áldozatok körében a többi fiatalhoz képest szignifikánsan gyakrabban fordul elő szorongás, depresszió, alacsony önbecsülés, mentális és fizikai egészségügyi problémák, valamint a kortársaktól, osztálytársaktól való elkülönülés, izoláció. A bántalmazás sok esetben a tanulók iskolai teljesítményére is kedvezőtlen hatást gyakorol. Az osztályokban jelenlévő agresszió és bántalmazás feltárása és kezelése tehát mind a pszichológiai, mind a teljesítménybeli következmények miatt fontos feladat.
Az iskolai bántalmazás ugyanakkor nem egy elszigetelt jelenség, összefügg az osztályokban kialakult státuszhierarchiával és csoportdinamikával. A bántalmazók célja gyakran az osztályon belüli népszerűségük növelése vagy fenntartása, és agresszív viselkedésük ennek elérésére szolgál. A bántalmazásban nem csupán az elkövetők és az áldozatok érintettek, hanem az osztály szinte minden tanulója. Egyes tanulók az elkövetőt segítik, támogatják cselekedetei végrehajtásában, vagy nézőként járulnak hozzá a bántalmazás fennmaradásához. Más tanulók az áldozatokat próbálják védeni, megint mások próbálnak távolságot tartani mind a bántalmazóktól, mind az áldozatoktól.
Kutatásunk során az iskolai bántalmazást kapcsolatháló-elemzés segítségével vizsgáljuk, így azonosítani tudjuk e különböző résztvevői szerepeket. Az egyes tanulói közösségeket több éven át követjük, hogy nyomon tudjuk követni a bántalmazás időbeli alakulását és változásait. Vizsgáljuk, hogy milyen jellemzőkkel rendelkező tanulókból lesznek nagyobb valószínűséggel bántalmazók vagy áldozatok, hogyan függ össze a bántalmazás és áldozattá válás a közösségen belüli népszerűséggel és státusszal, és milyen hatása van az áldozattá válásnak a gyerekek iskolai közérzetére, önértékelésére, és tanulmányi eredményeire.
Kutatásunk hozzájárul ahhoz, hogy feltárjuk az iskolai bántalmazás rejtettebb formáit is és azonosítsuk a bántalmazás kialakulását és fennmaradását előidéző tényezőket. Kutatási eredményeink elősegíthetik az iskolai bántalmazás megfékezését célzó programok hatékonyabb megtervezését és megvalósítását.
Kapcsolódó publikációk:
Boda Zsófia – Néray Bálint (2015) Inter-Ethnic Friendship and Negative Ties in Secondary School. Social Networks 43: 57–72. https://doi.org/10.1016/j.socnet.2015.03.004.
Kisfalusi, Dorottya – Takács Károly – Pál Judit (2019) Gossip and Reputation in Adolescent Networks. In Francesca Gardini – Raffael Wittek (eds): The Oxford Handbook of Gossip and Reputation, Oxford University Press, 359-379. (megjelenés alatt)
Kisfalusi, Dorottya – Pál Judit – Boda Zsófia (2018) Bullying and victimization among majority and minority students: The role of peers’ ethnic perceptions. Social Networks. https://doi.org/10.1016/j.socnet.2018.08.006
Kisfalusi, Dorottya (2018) Bullies and Victims in Primary Schools. The Associations between Bullying, Victimization, and Students’ Ethnicity and Academic Achievement. Intersections. EEJSP 4(1): 133-158.
Kisfalusi, Dorottya – Takács Károly (2018) A pletyka és a reputáció összefüggései középiskolai osztályközösségekben. Szociológiai Szemle 28(1): 83–104.
Pál Judit, Cristoph Stadtfeld, André Grow, Takács Károly (2016) Status Perceptions Matter: Understanding Disliking Among Adolescents. Journal of Research on Adolescence, 26(4), 805–818. https://doi.org/10.1111/jora.12231
Pál Judit (2016) Status and Negative Ties: A Longitudinal Network Study among Adolescents. Doktori disszertáció, Budapesti Corvinus Egyetem.