2025. március 13-án az évértékelő értekezlet keretében Boda Zsolt főigazgató átadta a tavalyi év legrangosabb publikációiért járó díjakat. A díjazottak:
Papp Z. Attila és Kovács Eszter, Kisebbségkutató Intézet
. 
A tanulmány az Egyesült Királyságban működő magyar hétvégi iskolák működését mutatja be két megközelítésben: egyrészt a magyar kivándorlók kialakulóban lévő diaszpóra intézményeiként, másrészt az angolszász oktatási rendszerben létező „supplementary” iskolákként. A kutatás egyik fő következtetése, hogy a hétvégi magyar iskolák manifeszt funkcióik (pl. nemzeti identitás megőrzése, anyanyelvi oktatás, közösségi szerepvállalás) mellett olyan látens funkcióikat is betöltenek, mint a közösséghez tartozás megélésének biztosítása, a gyermekek oktatási attitűdjének támogatása, a kétnyelvűség tudatosítása, a társadalmi tőke erősítése, valamint a befogadó társadalomba való integráció elősegítése.
Fiala-Butora János, Jogtudományi Intézet
Az ENSZ Fogyatékos Emberek Jogairól szóló Egyezményének hatása az Emberi Jogok Európai Bíróságára a pszichiátriai ellátás területén: széttartás és kiaknázatlan lehetőségek
A tanulmány azt vizsgálja, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága hogyan alkalmazta a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény (CRPD) normáit a pszichiátriai gyógykezelés területén. Az Európai Bíróság kezdetben fogékony volt a CRPD-re, beleértve a nem önkéntes pszichiátriai kórházi kezelés betiltását, később azonban elhatárolódott tőle. A tanulmány amellett érvel, hogy ennek a véleménykülönbségnek gyökerei mélyebbek, mint a fogyatékosság természetével kapcsolatos félreértés; ezek a két döntőbíróság eltérő döntési módszertanából és a fogyatékossággal élő személyek jogainak biztosításában betöltött szerepükről, valamint az orvosi és jogi szakemberek szerepéről alkotott eltérő feltevéseikből erednek.
Medve-Bálint Gergő, Politikatudományi Intézet
A kelet-közép-európai függő piacgazdaságok stabilak maradtak az elmúlt évtizedben, annak ellenére, hogy a gazdasági nacionalista kormányok megkérdőjelezték a külföldi beruházóktól való gazdasági függést. A politikai gazdaságtani szakirodalom ezt a stabilitást a külföldi beruházók és az állam közötti szoros kapcsolattal, valamint az Európai Unió fegyelmező szerepével magyarázza. Ezzel szemben a cikk amellett érvel, hogy az FDI-függőség megerősítésének fő eszköze az EU regionális állami támogatási szabályozása, amely jelentős politikai mozgásteret biztosít a kevésbé fejlett tagállamok, így a kelet-közép-európai országok kormányai számára. A Visegrádi országokban 2004 és 2022 között nyújtott regionális beruházási támogatásokat vizsgáló egyedi adatbázisunk alapján kimutatjuk, hogy a V4-es kormányok – ideológiai hovatartozástól függetlenül – ezen támogatások túlnyomó többségét külföldi tulajdonú cégeknek ítélték oda. Ráadásul, politikai retorikájukkal ellentétben, a gazdasági nacionalista magyar és lengyel kormányok még elődeiket is felülmúlták a külföldi cégek támogatásában. Ez arra utal, hogy az EU-szabályozásban gyökerező állami támogatási lehetőséget politikai eszközként használják: ahogy európai politikai elszigeteltségük nőtt, úgy növelték a külföldi cégek támogatását, mivel a külföldi tőke folyamatos beáramlása legitimáló hatással bír mind belföldön, mind külföldön.
Zombory Máté, Szociológiai Intézet
A cikk kritikát gyakorol Michael Rothberg "többirányú emlékezet" elméletén. Azt állítja, hogy a szolidaritás politikai-etikai kerete, amelyet Rothberg az “emlékezeti versengés” paradigmájának leküzdésére dolgozott ki, végül is kudarcot vall az alapjául szolgáló társadalmi ontológia és retrospektív értelmezési módszer miatt. A tanulmány bemutatja, hogy az emlékezet és a szolidaritás közötti közvetlen elméleti kapcsolat az elemzett történeti források depolitizálásának eredménye. E forrásokat, amelyeket Rothberg tévesen a többirányú holokauszt-emlékezetként azonosított, a tanulmány a baloldali-antifasiszta internacionalizmus részeként értelmezi.
Keller Tamás és Kisfalusi Dorottya, Számítógépes Társadalomtudomány Kutatócsoport
Kutatásunkban egy előregisztrált kísérletet végezve azt vizsgáltuk, hogy találunk-e a tanári értékelésekben és a középiskolai ajánlásokban diszkriminációt a roma tanulókkal szemben. Eredményeink nem mutattak ki etnikai diszkriminációt a dolgozatok értékelése során, viszont a roma tanulók átlagosan alacsonyabb középiskolai ajánlásokat kaptak, mint nem roma társaik. Kutatásunk azt mutatta továbbá, hogy a középiskolai ajánlásokat kontextuális információk is befolyásolják: azok a tanárok, akik többségében roma tanulók dolgozatait javították, a nem roma tanulóknak is alacsonyabb középiskolai ajánlásokat adtak. Ezek az eredmények azt sugallják, hogy az értékelt tanulócsoport etnikai összetétele is alakítja a tanárok észlelését azáltal, hogy potenciálisan szegregált iskolai környezetre vonatkozó feltételezéseket vált ki.
Kiss Márta, Gyerekesély-kutató Csoport
Cikkünkben a társadalmi vállalkozások, ezen belül a szociális szövetkezetek helyzetét vizsgáljuk a mai Magyarországon. Fő kutatási kérdésünk, hogy a hátrányos helyzetű munkavállalók munkaerő-piaci integrációját célzó szervezetek hogyan tudják összehangolni társadalmi missziójukat a rájuk nehezedő gazdasági hatékonyság és versenyképesség kihívásaival. Kérdőíves adatok és interjúk elemzésével azonosítjuk, hogy milyen működési mechanizmusok jellemzik őket, és milyen akadályokkal szembesülnek tevékenységük során. Eredményeink azt mutatják, hogy számos szubsztantív működési mechanizmus és eszköz támogatja a hátrányos helyzetű munkavállalók integrációját, mint például a mentorálás, a társadalmi ösztönzők, a helyi értékteremtés; ugyanakkor számos olyan akadályt is feltártunk, amelyek megnehezítik a gazdaságilag hatékony működést, például a magas fluktuáció, a termékek és szolgáltatások túlzott heterogenitása vagy az áthidaló kapcsolatok hiánya.
Kiváló kutatástámogató munkájáért főigazgatói elismerésben részesült Demeter Andrea, a Kisebbségkutató Intézet titkárságvezetője és Sági Szilvia, a Gazdasági Osztály titkársági referense (a képen). Ezúton is köszönjük áldozatos munkájukat!
