2022. június 28.

A kötet az NKFI K 128965 számú kutatási program és a Társadalomtudományi Kutatóközpont Mobilitás Kutatási Centrum támogatásával készült. A projekt egyik fő kutatási iránya a társadalmi integráció elemzésének a folytatása és kiegészítése a társadalmi mobilitás és a származás szempontjaival. Az integrációkutatás a 2012-ben megjelent Társadalmi Integráció a Jelenkori Magyarországon című kötettel indult. Ezt követően 2013-ban Kovách Imre vezetésével kezdődött az Integrációs és dezintegrációs folyamatok a magyar társadalomban című, az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA), majd jogutódja, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által támogatott kutatássorozat. A Társadalomtudományi Kutatóközpont az új integrációs gondolkodás infrastruktúráját, valamint tudományos hátterét a 2018-ban létrejött Mobilitás Kutatási Centrumon keresztül biztosítja.

A kutatássorozat keretén belül először 2015-ben készült nagymintás társadalomtudományi alapkutatás, amely azt vizsgálta, milyen tényezők szerint és hogyan integrálódik a magyar társadalom (Kovách 2017). A nagy hatással rendelkező kutatás 2018-ban és 2021-ben folytatódott. Ezekben az években szintén készült egy-egy nagymintás kérdőíves adatfelvétel, illetve időközben Kovách Imre szerkesztésében a társadalmi integráció magyarországi kutatása szempontjából két alapvető fontosságú mű is publikálásra került az integrációs folyamatok alakulásáról (Kovách 2020a, 2020b)

Az integrációs mechanizmusok egyik terepét a politikai rendszerhez való kapcsolódás módjai jelentik és mint ilyen, a politika világa a kezdetektől fogva a 6 vizsgálat szerves része volt. A kutatás egyik első produktuma volt a 2015-ben megjelent, általunk írt Politikai tükör. Jelentés a magyar társadalom politikai gondolkodásmódjáról, politikai integráltságáról és részvételéről, 2015. (későbbiekben Gerő–Szabó 2015), amelyet 2019-ben A magyar társadalom és a politika, 2019. A magyar társadalom politikai gondolkodásmódja, politikai integráltsága és részvétele című kötet követett (későbbiekben Szabó–Gerő 2019). Emellett 2017-ben (Gerő–Szabó 2017) valamint 2020-ban további két részletes elemzést (Gerő–Szabó 2020, Szabó–Gerő 2020) készítettünk a magyar társadalom politikai integráltságáról.

Jelen kötet szerves folytatása előző munkáinknak. Egyszerű statisztikai apparátussal, mindenki számára érthető nyelvezettel mutatjuk be a magyar társadalom politikai alrendszerhez fűződő attitűdjeit. Az adatokat néhány fontos szociodemográfiai és szociokulturális dimenzió (nem, állandó lakhely szerinti település típusa, iskolai végzettség, osztálybesorolás stb.), valamint politikai attitűdök és preferenciák felhasználásával elemezzük.