A HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont WISE projekt - Női energiaszolidaritásért néven workshopot szervezett 2024. október 17-én a Humán Tudományok Kutatóházában. Az esemény a Magyarország az energiaválságban: Az energiaszegénységtől az energiahiányig című OTKA kutatáshoz is kapcsolódott.
A WISE célja felhívni a figyelmet az energia-igazságosságra, növelni az alacsony jövedelmű, egyedülálló nők, egyedülálló anyák és nyugdíjas nők tudását a témában, illetve képessé tenni őket arra, hogy részt vegyenek a jelenlegi energia-igazságtalanságok felszámolására irányuló politikák kidolgozásában. A WISE energiapolitikával, hatékony energiafelhasználással és az energiafogyasztással összefüggő alapvető jogokkal kapcsolatos tartalmakat fejleszt és terjeszt. Az ezzel párhuzamosan futó OTKA kutatás a 2021-2022 óta kialakuló energiaválság magyarországi kezelését vizsgálja a rezsicsökkentés változtatása szempontjából. A kutatás a köz- és kereskedelmi szektorban dolgozók megélt tapasztalataira összpontosít, akik a munkahelyükön túl hideg vagy túl meleg hőmérsékletet tapasztaltak meg.
A válságoknak való tartós kitettség, a COVID-19, a klímaválság és a 2021-2022 óta növekvő árak következtében kialakult energiaválság befolyásolja az energiaszolgáltatásokhoz való hozzáférést az egyének számára. A nők részben az átlagosan alacsonyabb jövedelmük miatt jobban ki vannak téve az energia- és közlekedési szegénységnek, ez negatív egészségügyi következményekkel és társadalmi kirekesztéssel jár. Az energiaszegénység fokozottan veszélyeztet bizonyos női csoportokat: a vidéken, főleg a kistelepüléseken élő nőket, a nyugdíjas nőket, a roma nőket, a migráns nőket és az egyedülálló anyákat, mivel kevésbé ellenállóak az energiaválsággal szemben, és kevesebb lehetőségük van aktívan részt venni az energetikai átállásban. Magyarországon a rezsicsökkentésnek az energiaválság alatt bekövetkezett változtatása tovább növelte az energiaszegénység mértékét. Nemcsak a háztartásokat, hanem a köz- és magánszektort is érinti ez a változás, a nagy felhasználóknak, mint például az egyetemeknek vagy kórházaknak csökkenteniük kell a fűtést és hűtést. A 2024 nyarán tapasztalt rekordmértékű hőhullámok a nyári energiaszegénységre irányították a figyelmet.
A workshop 15 résztvevővel valósult meg, akik energiaszegénységgel, nemek közötti egyenlőtlenségekkel, családpolitikával, migrációval, valamint társadalmi és környezeti egyenlőtlenségekkel foglalkoznak Magyarországon. A projekt bemutatása után a résztvevők csoportokban megvitatták, hogyan érinti a nőket az energiaválság, melyek a fontosabb sérülékeny csoportok, illetve milyen kulcsfontosságú igazságtalanságokat találunk az energia- és nemi/családpolitikában, amelyek hátrányosan befolyásolják a nők alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférését.
Az energia megfizethetősége Magyarországon az energiaválság kezdete óta jelentősen romlott. Energiapolitikai szempontból a mélyfelújítások és a szociális lakások hiánya akadályozza az energiaszegénység enyhítését. Bár a nyári energiaszegénység a közelmúlt hőhullámaival újdonságot jelent Magyarországon, ez egyben lehetőség is a megújuló energiaforrások használatára. A különböző női csoportok közül az egyedülálló idős nőket érinti különösen az energiaszegénység kifejezetten Budapesten készült adatfelvételek alapján. A közlekedéspolitika szempontjából a közlekedési szolgáltatásokhoz való hozzáférés terén nagy társadalmi egyenlőtlenségek mutatkoznak Magyarországon, melyek között szintén megfigyelhetőek nemi egyenlőtlenségek. A gépkocsihasználat esetén például ha egy családban egy autó van, azt általában a férfi használja, miközben a nő hozza-viszi a gyereket oktatási intézményekbe. Családpolitikai szempontból fontos kiemelni, hogy a jelenlegi magyar családpolitikai intézkedések olyan csapdahelyzeteket teremtenek sokszor, melyből nehéz kilépni nőknek, gyerekes anyáknak. Az önkormányzatok által finanszírozott intézményeknek, melyek segítséget és menedéket nyújthatnának anyák és családon belüli erőszak áldozatainak a közüzemi rezsicsökkentési program változása miatt megnövekedett energiaköltségekkel kellett szembenézniük. Továbbá a kisebb településeken élő nők nehezebben jutnak hozzá a védett házakhoz és más típusú támogatásokhoz. Végezetül, bár a „szegénység” különböző típusairól, például az energia-, a közlekedési vagy a nyári- szegénységről folyik a vita, a hangsúlyt a szegénység komplex jelenségére és az alapvető szolgáltatások teljes csomagjához való hozzáférésre kellene helyezni.
A projekt az Európai Unió finanszírozásával a CERV program (101147937 számú projekt) keretében, valósult meg az European Climate Foundation, valamint a Focus Slovenia társfinanszírozásával. Az eseményt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal a PD_23 OTKA 145881 projekt keretében szintén társfinanszírozta. A rendezvény szervezői Stojilovska Ana és Szabó Sára, a Politikatudományi Intézet munkatársai voltak.
