Rendszerszintű adatminőségi problémák az EU-SILC magyar jövedelmi adataiban (2014–2023)

2025. június 3. 
Tátrai Annamária, Gábos András, Huszár Ákos, Krekó Judit és Tomka Zsófia cikke a Válasz Online-on

Újabb problémákat tártak fel a KSH szegénységi adatait elemző kutatók. Legfrissebb tanulmányuk rövidített változatát az alábbiakban közöljük.

Írásunk szorosan kapcsolódik két korábbi, a Válasz Online felületén megjelent cikkhez. A Kutatói aggodalmak az EU-SILC magyarországi jövedelemadataival kapcsolatban című anyagban Tátrai Annamária és Gábos András a magyarországi EU-SILC adataiban feltárt, a szegénységi mutatók számításával összefüggő adatproblémákra hívták fel a figyelmet. Ezek az adatproblémák a szegénységi folyamatok hazai és európai uniós szintű nyomon követésének legfontosabb indikátorait érintik. A szerzők állítása szerint az adatproblémák csak szakmai hibák sorozataként állhattak elő, felvetve az adatmanipuláció lehetőségét is. Élő Anita Valami nagyon nem stimmel a KSH szegénységi adataival című írása Tátrai és Gábos eredményeihez kapcsolódva a szegénységkutatás közelmúltjának több aspektusát is tárgyalta. A Központi Statisztikai Hivatal (KSHközleményében visszautasította az adatmanipuláció vádját, a jövedelemtorlódást a kereseteloszlás mintázataival magyarázta és a következő tájékoztatást adta:

  • a 2022-es népszámlálás adataihoz történő újrasúlyozást jelentő nagyrevízió folyamatához kapcsolódóan, egy ún. rutin revízió keretében a jövedelemeloszlás problémáival is foglalkoznak, és
  • a javított, a 2019-2024 közötti időszakot felölelő adatállományokat 2025 második negyedévében megküldik az Eurostat részére.
  • A KSH álláspontja szerint „(…) a revízió eredményeként a változások érdemben nem befolyásolják majd a relatív jövedelmi szegénységi arány alakulását.”