Kisfalusi Dorottya írásáról a sajtóban

Néha a verbális bántalmazás jobban fáj, mint a verés​
MOLNÁR CSABA, Index.hu, 2019. március 27.
Kérdés, hogy az utóbbi időszakban vészesen elharapózott-e az általános és középiskolás gyerekek közötti bántalmazás, vagy csak jobban tudatosul a mindig is létezett jelenség a köztudatban. A legújabb szociológiai kutatások mindenesetre arra engednek következtetni, hogy a diákok közötti pozitív és negatív kapcsolati hálótól nagyon függ az, hogy kiből lesz bántalmazó, és kiből áldozat.
A büntetőeljáráson túl azonban jelenségszinten igen nehéz megfogni az iskolai bántalmazást, pláne nem könnyű tenni ellene. Az eredményes intervenció alapfeltétele ugyanakkor a mögöttes okok és a bántalmazói helyzet kialakulását elősegítő tényezők pontos feltárása. Ezt a célt szolgálja a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontjában működő Versengés és negatív hálózatok elnevezésű, Lendület-programhoz kapcsolódó kutatás, melynek egyik munkatársával, Kisfalusi Dorottyával beszélgettünk.​

Az iskolai zaklatás a tanulásra is kihat 
RTL Klub híradó, rtl.hu, 2019. március 28.
...Ez derül ki a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontjának legfrissebb kutatásából. A szakemberek évek óta végeznek felmérést általános és középiskola osztályokban, ahol a kérdések között szerepel az is, hogy ki az, akit már szóban vagy fizikailag bántottak a társai. 

Sok érintettje van az iskolai zaklatásnak 
magyarhirlap.hu és Magyar Hírlap 14. oldal, 2019. március 27.​
A Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontjának tudományos segédmunkatársa és kollégái 2010-től 2013-ig hét középiskola negyvennégy, míg 2013. és 2017. között harmincöt általános iskola hatvanegy osztályát vizsgálták meg. A felmérés szigorúan anonim módon történt. A gyerekek szociológiai kapcsolathálóját elemeztük, arra voltunk kíváncsiak, kik és miért bántják, csúfolják, közösítik ki egyes osztálytársaikat - ismertette a kutatást Kisfalusi Dorottya.​