2021. július 29.
Fedinec Csilla a Mandinerben

Ukránosítás Kárpátalján

Mint egy rossz álom: a nyelvtörvény legújabb rendelkezéseivel folytatódik a kisebbségi nyelvhasználat kiszorítása Ukrajnában. Nem lehet csak magyar hírportál és színielőadás, s a boltban sem lehet kiírni, hogy kenyér. Utánajártunk, hogy élik meg ezt az érintettek.

A nyelvtörvény mint önálló „műfaj” kifejezetten kelet- és közép-európai találmány – fogalmaz lapunknak Fedinec Csilla, az MTA Kisebbségkutató Intézetének tudományos főmunkatársa. Az első ukrán nyelvtörvény 1989 és 2012 között volt érvényben, széles körű jogokat biztosítva a kisebbségeknek. Aztán jött a 2017-es oktatási törvény, amely a 2012-ig működő nyelvtörvény miatt alkotmányellenes is volt. 2019-ben elfogadták az új nyelvtörvényt is, amelyet az alkotmánybíróság néhány hete már kifogástalannak ítélt. 2021. július 1-jén a parlament elfogadta az őshonos népekről szóló törvényt, amely nem vonatkozik a magyarokra és a fő célpont oroszokra, lévén van anyaországuk – ők nemzeti kisebbségnek számítanak. Kiemelik viszont a krími tatárokat, a karaimokat és a krimcsakokat, és megadnak nekik számos jogot, amit a Krím orosz annexiója előtt nem adtak meg – most pedig a gyakorlatban nem tudnak, hiszen nem élnek az ukrán állam fennhatósága alatt. Mindezek mellett, hívja fel a figyelmet Fedinec Csilla, készül a szerzett jogokat elvevő új kisebbségi törvény és az új állampolgársági törvény is, amely legalizálja a kettős állampolgárságot, de eltiltja minden állami hivataltól azt, aki rendelkezik ilyennel – mint a KMKSZ vezetőinek jelentős része.