Közlekedési szegénység Magyarországon

Szakértői workshop, 2024. október 9.

A HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Közlekedési szegénység szakértői workshopot szervezett 2024. október 9.-én, szerdán délután a Humán Tudományok Kutatóházában.
A közlekedési szegénység egy több tudományterületet érintő, egyre több érdeklődést kiváltó probléma, amelybe egyaránt beletartozik a közlekedési költségek megfizethetőségének nehézsége és az elérhető közlekedési infrastruktúra hiánya. A közlekedési szegénység azáltal, hogy megnehezíti, vagy akár ellehetetleníti a társadalmi életbe való bekapcsolódáshoz, a társadalmi előrejutáshoz szükséges intézmények, szolgáltatások elérését (pl. munkalehetőségek, minőségi oktatás, egészségügyi ellátás), hozzájárulhat az érintett háztartások társadalmi kirekesztettségéhez, sőt, egész települések, térségek társadalmi, gazdasági helyzetének leromlásához. A közlekedési szegénység gyakran párosul energiaszegénységgel, azaz a háztartási energiaszükségletek kielégítésének nehézségeivel. Míg a háztartási energiaellátás és energiaárak kérdése azonban folyamatosan a figyelem középpontjában van, a közlekedési szegénység problémájára Magyarországon egyelőre jóval kevesebb figyelem irányul.
A workshop kiemelt célja volt, hogy összehozza a témával szakmai munkájuk során akár közvetlenül, akár közvetve kapcsolatba kerülő szakembereket különböző szakterületekről (közlekedési szakemberek, a térbeli-társadalmi egyenlőtlenségeket, sérülékeny csoportokat, energiaszegénységet vizsgáló társadalomtudományi szakemberek), hogy megismerhessék egymás kutatási eredményeit és ebből jobban kirajzolódjon a közlekedési szegénység
magyarországi helyzete, valamint láthatóvá váljanak azok a témák, amelyekkel kapcsolatban további vizsgálatok szükségesek. A workshop fókuszában a magyarországi közlekedési szolgáltatások elérhetősége, színvonala, és megfizethetősége, valamint az elérhető, és megfizethető közlekedési lehetőségek hiányának következményei, valamint a vonatkozó szakpolitikák álltak, különös tekintettel a vidéki területekre.

Az esemény 30 résztvevővel valósult meg közlekedési szakértők, társadalomtudósok és közlekedési szolgáltatók bevonásával. A három és fél órás workshop első felében előadásokat hallgathattak meg a résztvevők, majd mindenkinek lehetősége volt röviden hozzászólni, a saját szakterülete nézőpontjából reflektálni a felvetett kérdésekre. Az esemény második felében kisebb csoportokban négy téma mentén osztották meg egymással a tapasztalataikat a résztvevők és fogalmaztak meg kívánatos irányvonalakat a közlekedéspolitika és társadalompolitika számára.

A résztvevők elmondása szerint a közlekedési szegénység egy újonnan megjelenő és komplex jelenség, amelyben mind a hozzáférés, a megfizethetőség, a megközelíthetőség és az utazáshoz szükséges idő szempontjai fontos szerepet játszanak. A hozzáférés szempontjából meghatározó az infrastruktúra állapota, a megfizethetőség esetében, pedig hogy egy személy képes-e fedezni a közlekedési költségeit. A közlekedési szolgáltatások javításához nem csak a közlekedési infrastruktúra és a tömegközlekedés fejlesztése, de tágabb területfejlesztési és adóreformok is szükségesek lennének. A városon kívüli, helyi infrastruktúrával kevéssé rendelkező területek (pl. zárkertek) és a kistelepülések lakóinak több időt kell utazniuk a szolgáltatások eléréséhez és sokszor a tömegközlekedési infrastruktúra nem teszi lehetővé, hogy eljussanak a szükséges szolgáltatásokhoz. A jelenlegi törvényi minimum értelmében egy kistelepülésről napi legalább háromszor kell busznak közlekednie a járási központba, amely nem elégíti ki a társadalmi részvétel igényeit. Ez növeli az autófüggőséget, amelynek fenntartása költséges, és más területen kell lemondani szolgáltatásokról, javakról. Egy lehetséges megoldásként jelent meg a keresletre reagáló közlekedés, mely esetében a közlekedési menetrend az utasokhoz igazodik, ehhez ugyanakkor szükséges szemléletformálás, illetve a digitális szolgáltatásokhoz való hozzáférés és a digitális készségek javítása is. A közlekedési intermodalitást jobban össze lehetne hangolni a tömegközlekedési szolgáltatások megbízhatóságának és elérhetőségének javítása érdekében. Javítani kell a mikromobilitási módok feltételeit is, például elősegíteni a kerékpáros és (elektromos) rolleres közlekedés fokozottabb biztonságát, és megfelelő tárolást biztosítani. A közlekedési tarifákkal kapcsolatos kérdésben figyelembe kell venni a megfizethetőség, a szolgáltatások minősége és a szolgáltatók pénzügyi működőképessége közötti egyensúlyt.       

A workshop a Közlekedési szegénység Kelet-Közép-Európában c. projekt keretében valósult meg, amelyet a szlovéniai Focus vezet, az European Climate Foundation finanszírozásában. A workshop szervezői Ana Stojilovska és Szabó Sára voltak a Politikatudományi Intézetből, illetve Kőszeghy Lea a Szociológiai Intézetből.