2025. június 30.
A Qubit cikke Árendás Zsuzsanna kutatásáról

Bécsben akkora horderejű politikai üggyé vált a németül nem beszélő iskolások helyzete, hogy a 2024. április 27-én tartott tartományi választás kampányában a bevándorló gyerekek nyelvi és iskolai beilleszkedése lett a zöld ügyek mellett a legfőbb kampánytéma. A tét óriási, hiszen – ahogy azt több bécsi lap szalagcíme is harsogja – az osztrák főváros történelmi léptékű demográfiai átalakuláson megy keresztül, így aztán nem mindegy, hogy Ausztria milyen lehetőségeket biztosít azoknak a nem német anyanyelvű, bevándorló hátterű iskolásoknak, akik mostanra országosan az összes tanuló több mint 20, Bécsben viszont több mint 40 százalékát teszik ki. Mivel a nyelv kulcsszerepet játszik abban, hogy miként látunk és értékelünk másokat a társadalomban – írja 2014-es tanulmányában Gloria Ladson-Billings amerikai pedagógiai szakértő, a kulturálisan releváns pedagógia és a kritikai rasszelmélet kiemelkedő alakja –, nem mindegy, hogy ezek a gyerekek későbbi életükben mekkora elfogadással vagy épp mekkora diszkriminációval néznek majd szembe új hazájukban.

„Bécs egy álmos kisváros volt a vasfüggöny szélén, de a jugoszláv háború után hirtelen egy multikulti nagyváros lett belőle” – mondja a Bécsben élő magyarok helyzetét kutató Árendás Zsuzsa, a CEU Demokrácia Intézet és a HUN-REN TK Szociológiai Intézet társadalomtudósa.