2019. március 4.
Mezei Kitti írása A modern technológiák kihívásai a bűnügyi tudományokban című kutatásáról.

A kutatás egyben kapcsolódik a Gárdos-Orosz Fruzsina intézetigazgató vezetésével megvalósuló, A magyar jogrendszer reakcióképessége 2010 és 2018 között tárgyú NKFHI projekthez, amely során vizsgáljuk, hogy a hazai jogrendszer hogyan képes reagálni a technikai fejlődés során felmerült új kihívásokra.

Az egyes társadalmi és gazdasági folyamatok egyre inkább függnek az információs rendszerektől. Az információs társadalomnak és a gyors ütemű infokommunikációs technológiai fejlődésnek az előnyei mellett megvannak a veszélyei is, hiszen a modern technológiák adta lehetőségeket a bűnelkövetők is kihasználják. Ennek köszönhetően jelent meg egy új típusú bűnözés: a kiberbűnözés, amely magában foglalja a kibertér és az informatikai eszközök megjelenése által életre hívott új büntetendő cselekmények körét („hacking”, számítógépes vírusok és adatlopások stb.), valamint azokat a hagyományos bűncselekményeket, amelyek korábban is léteztek, de az információs rendszerek felhasználásával könnyebben elkövethetővé váltak (csalás, zsarolás, személyes adattal visszaélés és pénzmosás stb.).

A hazai szakirodalom annak ellenére keveset foglalkozik a kiberbűnözéssel, hogy óriási kihívást jelent ez a terület, ezért a témát érintő tudományos kutatások hiánypótlónak tekintendők.

A kibertámadások különösen a pénzügyi szektort érintik, amelyek alkalmasak a pénzügyi rendszerbe vetett bizalom megrendítésére, és jelentős kárt képesek okozni (pl. új fizetési eszközökkel kapcsolatos visszaélések). A pénzintézetek fokozottan ki vannak téve e veszélynek, gondoljunk csak az adathalász levelekre vagy különböző áloldalakra, amelyen keresztül az ügyfelek bankkártyaadatait próbálják megszerezni vagy a bankrendszeren belül a pénzfutárok alkalmazásával megvalósuló pénzmosásra, amely nehezíti a megelőzést. Ezért a pénzügyi szektor számára a kiberbiztonsági szabályozás jelenti a legnagyobb kihívást, annak érdekében, hogy ezeket a kockázatokat csökkenteni tudják.

A büntető anyagi jogon belül az új technológiák (pl. Internet of Things, mesterséges intelligencia, önvezető járművek, drónok stb.) és elkövetési módok az egyes cselekményekkel kapcsolatban szabályozási, minősítési és felelősségi kérdéseket vetnek fel.

Új területként jelent meg például a blockchain technológia és az ezen alapuló kriptovaluták, amelyeknek máig nincs egységes jogi szabályozásuk, azonban jellemző a bűnelkövetési célú felhasználásuk, például pénzmosási kockázatot rejtenek magukban, valamint fizetőeszközül szolgálnak a digitális feketegazdaságban, az ún. Darknet fórumokon.

A Big Data korában a legnagyobb értéket az adat, az információ képezi, ezért különösen fontos vizsgálni a személyes adatokkal, gazdasági és üzleti titkokkal kapcsolatos visszaéléseket. E kérdéskörhöz adatvédelmi kérdések is kapcsolódnak, amelyek különösen aktuálissá váltak az Általános Adatvédelmi Rendelet (GDRP) hatálybalépése óta. A kutatás során ezen új jelenségekkel kapcsolatos jogalkotói és jogalkalmazási problémák feltárására kerül sor.

Mivel határon átívelő bűnözésről van szó, ezért a büntető eljárási kérdések körében joghatósági és illetékeségi kérdések megválaszolásra várnak (pl. jogsértő tartalmak a felhő alapú platformokon).  A felderítést és nyomozást nehezíti, hogy a titkosítást és anonimitást biztosító technológiák egyre inkább lehetővé teszik, hogy az elkövetők hatékonyan elrejtsék a személyazonosságukat. Az elektronikus adatokkal kapcsolatos kényszerintézkedések alkalmazása is további szabályozási kérdéseket vet fel, különösen a kriptovaluták lefoglalásával kapcsolatban.

Emellett fontos a kiberbűnözés elleni nemzetközi fellépés, az új kihívásokra adható jogi válaszok, így különösen a nemzetközi és az uniós szabályozás, valamint bűnügyi együttműködés kérdéseinek az átfogó vizsgálata.

Sokszor könnyelműek a felhasználók, pedig elkerülhetők lennének ezek a bűncselekmények, ezért fontos hangsúlyt fektetni a prevencióra. A másik fontos lépés a jogalkalmazók felkészítése az új technológiai kihívásokra. A kutatási eredmények e körben hasznosíthatók, segíthetik a „kiberhigiénia” javítását és a jogalkalmazást.