A Társadalomkutató Központ Kisebbségkutató Intézetében folyó korábbi szolidaritás témájú kutatásokhoz kapcsolódva vizsgálatot indítunk annak felderítésére, hogy a COVID -19 járvány okozta válsághelyzetben a segítségnyújtásnak, a szolidaritásnak és a jótékony cselekvésnek milyen formái jelennek meg. Azok hogyan, milyen kapcsolatokra épülve, milyen intézményekbe ágyazódva szerveződnek meg; milyen formákban és platformokon kommunikálnak. Kiket céloznak meg az akciók kezdeményezői, és kiknek az együttműködésére számítanak. Különös figyelmet fordítunk arra, hogy milyen társadalmi kategóriák jelennek meg a segítségre, együttérzésre, támogatásra méltók (esetleg arra méltatlanok) között; és ezeket a szolidaritási tevékenységeket a résztvevők hogyan rangsorolják. Azon belül milyen helye van az egészségi állapotnak, az életkornak, a szegénység és a gazdasági hátrány által meghatározott társadalmi csoportoknak, továbbá etnikai és migrációból eredő kisebbségeknek. Vizsgálni fogjuk, hogy nyílnak-e meg új támogatási formák a mélyszegénységben élők irányába, vagy pont ellenkezőleg lezáródnak a korábbi források is. A kutatás elsősorban a városi és vidéki Magyarországra fókuszál, de együttműködő partnereink munkája révén angliai és romániai összehasonlításra is sor kerül.

Vezető kutató: Feischmidt Margit

Résztvevők: Durst Judit, Hunyadi Márton, Kmetty Zoltán (ELTE és TK CSS-Recens), Neumann Eszter, Horváth György, Papp Z. Attila, Zakariás Ildikó, Zsigmond Csilla. Együttműködő partnerek: Sík Domonkos (ELTE TáTK), Zentai Violetta (CEU).